YOONKOOK ; COMISSION
fandom; bts
karakter/páros; jeon jungkook/min yoongi ; yoonkook
műfaj; egyperces, songfic, angst
korhatár, figyelmeztetés; G - fiú x fiú párosítás, és egy csodálatos káromkodás
szinopszis; egy törött tükör. néhány szál kék rózsa. két megszakadt szív, és egy girbegurba dalszöveg.
még egy szép napon kérték comissionként - én megalkottam. eredetileg just one day lett volna a címe, és csupa cukormáz volt, aztán nézzétek, mi lett belőle.
még egy szép napon kérték comissionként - én megalkottam. eredetileg just one day lett volna a címe, és csupa cukormáz volt, aztán nézzétek, mi lett belőle.
Because of you, I’m becoming ruined
I wanna stop, I don’t want you anymore
너 땜에 나 이렇게 망가져
그만할래 이제 너 안 가져
I wanna stop, I don’t want you anymore
너 땜에 나 이렇게 망가져
그만할래 이제 너 안 가져
idegesen dobolt a
ceruzájával. nem tudta, mit írhatna, holott fejében ezernyi, szavakba nem
öntött gondolat fészkelődött.
mocorgott. mikor
senki sem figyel, csak úgy áradnak jobbnál jobb gondolatai; ma viszont egy
betűt sem vetett papírra magányában. ujjait összekulcsolta, és fejét az
asztalon pihentette: összenézett az ablaka alatt álló kis kaktusszal. „remek”,
morfondírozott, „még egy kaktusznak is több életereje van, mint nekem.”
It pierces me, I’m going crazy, I hate this
Take it all away, I hate you
날 찍어 나 미쳐 다 싫어
전부 가져가 난 니가 그냥 미워
Take it all away, I hate you
날 찍어 나 미쳐 다 싫어
전부 가져가 난 니가 그냥 미워
sietve lesöpörte
a papírokat az asztalról. egy ismerős dallamot dúdolva ráérősen kisétált a
szobából, de perceken belül egy csésze teával tért vissza megszokott helyére. ágya
mellett kullogva a sarokban apró szilánkokra lett figyelmes, melyeken táncot
járt a napsugár; a falon lévő keret üresen szegélyezte a fehér falat.
odament. a
töredékek között kék virágszirmokat vélt felfedezni; rózsaillat csapta meg
orrát. ahogy közelebb ért, mellkason csapta a tegnap délután eseményeinek
súlya. szíve összeszorult, ahogy rá gondolt; rá, a múzsájára, a kedvesére, a
legjobb barátjára, a támaszára.
„balfasz vagy, Min Yoongi.”
a teásbögre egy hangos csattanással érkezett a padlóra, szilánkokra törve; csakúgy, mint az a rohadt tükör tegnap.
But you’re my everything (You’re my)
Everything (You’re my)
Everything (You’re my)
Please go away huh
제발 좀 꺼져 huh
Everything (You’re my)
Everything (You’re my)
Please go away huh
제발 좀 꺼져 huh
sírt. ugyan sosem
vallotta volna be még magának sem, de akkor, abban a percben könnyei patakokban
folytak végig sápadt arcán. halk szipogások közepette asztalához rohant, ahol
zaklatottan dobált szét mindent, ami mozdítható volt. a méretes papírkupac alatt
végül meglelte azt, amire azt hitte, már rég elvesztette. a földre roskadva
ölelte magához az apró polaroidot; a képet, amit legfontosabb kincsének titulált.
orrot fújt. az
immár könnyáztatta papírkép hátuljára gyorsan firkálni kezdett; indulatai
felbátorították, megállíthatatlanul körmölte a szavakat. betűi girbegurbák és szabálytalanok
voltak, a tinta még mindig hulló könnyei hatására néhol el is kenődött: mindez
nem érdekelte őt. mikor végzett, hevesen forgatta a felvételt; egyik oldalán egy
számára oly közeli, de mégis távoli személy arcképe, míg a másikon egy
kacskaringós, heves dalszöveg.
- úgy sajnálom, Jeongguk-ah – hebegte magának, az említett
személy képére meredve. tekintetét képtelen volt levenni a fiú arcáról: még
most is elkápráztatta édes mosolya, arca elé tartott kezei, a széltől kócos
barna haja.
- ne sajnáld – szólalt meg mögötte egy hang. egy riadt,
remegő, ám számára mégis oly’ édes hang.
riadtan fölkapta
fejét. a hang irányába fordulva még inkább kigúvadtak szemei: ő az.
zavarodottan megrázta fejét, könnyei még inkább megindultak; nem mert a szemébe
nézni. a fiatalabbik közelebb sétált a földön gubbasztó, megtört fiúhoz.
leguggolt mellé, majd határozottan megragadta kezeit. végre felnézett.
rámosolygott.
Yoongi lefagyva nézte barátja megtört, fájdalmas mosolyát, aki eközben letörölte
könnyeit pulóvere ujjával. a megtört fiú maga elé suttogott valamit; egy hang
sem jött ki a száján. bal kezében még mindig a papírképet szorongatta, amit a
barna hajú kikapott a kezéből: riadtan kapott utána, ám a kisebbik csak eldobta
a fotót, és az alkalmat kihasználva karjait zokogó társa köré fonta.
- „you are my
everything”, suttogta szerelme mentaszínű hajába, aki tehetetlenül szorította amaz
kockás pulcsiját. semelyikük sem akarta elengedni a másikat. csak ültek a
földön, ketten, zokogva. együtt.
I’m sorry (I hate u)
I love you (I hate u)
Forgive me
미안해 (I hate u)
사랑해 (I hate u)
용서해
I love you (I hate u)
Forgive me
미안해 (I hate u)
사랑해 (I hate u)
용서해
KOMMENT: IGEN/NEM
nagyon szeretem a sztorijaidat, ez pedig gyönyörű.
VálaszTörlésoh, nagyon köszönöm, Kedves Shaina, üdv itt~ ❤
TörlésVIC, MIT MŰVELTÉL?
VálaszTörlésez gyönyörű. köszi.
GONOSZ VAGYOK, UGYE?
Törlésegyébként szívesen. ❤